Megfejtett múlt

• Rejtett információk a vedután •

HU EN SK

A Füleki vár 17. századi elméleti rekonstrukciója

A Füleki vár Dél-Szlovákiában található az Ipoly folyamvidékén, egykor Nógrád vármegyéhez tartozott. A Bucsony lábánál a Béna-patak partján, a Somoskőújfalu felé vezető főút mellett elterülő település, amely palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helye, nem kerülhette el a figyelmünket. úgy gondoltuk, hogy rendkívül izgalmas munka lenne az elméleti rekonstrukciója a tájnak, mivel a 17.századból maradt ránk több részletes ábrázolása is, köztük egy 1670-es térkép, melyeken rengeteg izgalmas apró részletet fedeztünk fel. Ezek a részletek teszik élővé és hihetővé a rekonstrukciót, hiszen a törökök 1682-ben leromboltatták az egész várost, és napjainkra alig maradt valami egykori fényéből. Ezek a korabeli leírások és ábrák alapján igyekeztünk feleleveníteni egykori pompáját a településnek Buzás Gergely régész és művészettörténész segítségével. Az alábbiakban bemutatjuk milyen apró és izgalmas részletek alapján készült el az elméleti rekonstrukció.

Le Dentu

Le Dentu

Johann Le Dentu bécsi udvari festő és hadmérnök elképesztően részletes ábrázolásain két oldalról, egy északi és egy déli nézőpontból láthatjuk Füleket 1640 körül. A rendkívüli aprólékossággal kidolgozott képek egyes részletei tökéletesen megegyeznek Lucas Georgius Syicka 1670-es helyszínrajzával, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a két rajz között eltelt 30 évben mi változott a településen. A rekonstrukció elkészítésében fő szerepe ezeknek az ábráknak volt, az itt látható objektumokat kellett a ma is ismert épületekkel, régészeti adatokkal és geodéziai felmérésekkel összehasonlítanunk és helyükre illesztenünk.

Kép forrása: Johann Le Dentu hadmérnök és bécsi udvari festő 1639/1640
@ Ledentu, Iohannes: Confinia regni Hungariae. Wien, 1639. ÖNB Cod. 9622

A füleki vár

A várról szerencsére több használható ábrázolás maradt fenn, amelyek alapján nagy bizonyossággal tudjuk rekonstruálni egykori pompáját. A Le Dentu rajz aprolékos részletességgel mutatja be az épületegyüttest több oldalról is, kivehető az építőanyag és a szerkezet is. 1670-re némileg tovább fejlesztették a várat, de nagy vonalakban megtartotta azt a formáját, amit a képen láthatunk.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Az órabástya

A korabeli ábrázolásokon jól látható, hogy a ma is órabástyának nevezett ágyútornyon egy óraszerkezet kapott helyet.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Az órabástya

Sajnos sehol nem ábrtázolják kellő részletességgel az órát, de a kerek számlap több helyen is visszaköszön, így analógiák alapján elképzelhetjük, milyen volt a füleki vár toronyórája.

Kép forrása: Fillek (G I h 3869) - az 1680-ból származó színezett rajz.
@ Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Őrtorony a Vöröskőn

A vártól északra található Vöröskő hegy keskeny gerincének egyik csücskében egy őrtorony állt Le Dentu korában. 1554 és 1593 között a vár az Oszmán török birodalom fennhatósága alá tartozott. Ebben az időben épülhetett az őrtorony is, mivel Fülek az Oszmán Birodalom magyar bányavárosokat fenyegető, legészakibb szandzsákszékhelye volt, és elsősorban északról fenyegette magyar támadás. Az 1670-es térképen már csak az elpusztult torony helyét említik.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Templom és kolostor

A vár déli előterében elterülő város egyik központi épülete az 1513-ban épült gótikus ferences templom és hozzá tartozó kolostor, mely a mai Szűz Mária mennybemenetele római katolikus templom és kolostor helyén állt. A török korban ezt az épületet alakították a hódítók dzsámivá, majd újra keresztény kezekbe került, míg 1682-ben teljesen elpusztult. 1694 és 1727 között építette a helyére barokk stílusban Koháry II. István a ma is álló épületegyüttest. Ennek alaprajza megegyezik a korábbi gótikus temploméval, így elméleti rekonstrukciója lehetővé vált.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Le Dentu

Le Dentu

Le Dentu másik ábrázolása egy másik szögből ábrázolja a települést, ami felbecsülhetetlen értékű információkkal gazdagít bennünket. Itt nem csak a város északi oldalát látjuk, de a környező vidékre is rálátást nyerünk, minden bizonnyal a Vöröskő hegyről, az akkor még álló őrtoronyból készült a kép.

Kép forrása: Johann Le Dentu hadmérnök és bécsi udvari festő 1639/1640
@ Ledentu, Iohannes: Confinia regni Hungariae. Wien, 1639. ÖNB Cod. 9622

Falvak a távolban

A rajzon olyan apró részletek is megjelennek, mint a várostól délre, alig 3 km távolságban fekvő falu, Fülekpüspöki. Az attól nagyjából másfél km távolságban fekvő Béna (akkori nevén Benna) egy domb mögött rejtőzik.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Somoskő vára a távolban

A horizonton látható domborzat formái hitelesen követik a valós földrajzi topológiát, és jól kivehető egy, a távoli hegyek közé ábrázolt épület is, ami minden bizonnyal a somoskői várat ábrázolja. A vár nem csak fekvését illetően egyezik somoskővel, de más, hasonló nézetű veduták is ábrázolják, ahol felirat is azonosítja a helyszínt.

Kép forrása: Abraham Ortelius - Fülek 1593-as ostroma (részlet)
(CONTERFACTVR DER VOESTVNG VILLECK. WIE DIE VON DEN CHRISTEN BELEGERT VND ERÖBERT.)
@ Országos Széchényi Könyvtár (Térképtár, TA 151 arch A-140)

A városi erődítések

Az 1593-as visszafoglalást követően azonnal megindult a vár és a város erődítéseinek korszerűsítése. Az új védművek részben palánkszerkezetűek voltak, s csak a 17. század folyamán építették át egy részüket kőfallá. Ekkor készült az a komolyabb városfal is, melynek egyes elemei a 20. század közepéig még láthatók voltak, és melynek része volt a ma is álló kerek saroktorony. az 1670-es felmérési térképen egyébként nagyszerűen ábrázolták, hogy a védműveknek melyik része sima, rőzsével fonott, agyaggal tapasztott dupla cölöpsor, illetve melyik része földtöltéssel megerősített ún. tömött palánk. Ennek külső homlokzatát az átlógó tartógerendák csapolásai díszítik. A kőből épült szerkezeteket is érthetően elkülöníti a rajz, ezek a lőrésekkel tagolt falak fa szerkezető gyilokjáróval voltak ellátva.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Latorkert levágott fejekkel

A falakat övező árok egy részében víz volt, az árok túlpartján ún. latorkert, rőzsefonattal összerögzített karósor húzódott. Érdemes megfigyelni a karókba húzott, levágott emberi fejeket a külváros felvonóhidas kapuja mellett. Elterjedt szokása volt a kornak, hogy a kivégzett ellenséget, pripékeket és árulókat lefejezték, és elrettentésül fejüket kitűzték a bejáratoknál. Ez rengeteg vedutában látható részlet.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Kertek és legelők

A várost kiterjedt kertek vették körül, melyeknek kerítéseit és telekhatárait az 1670-es térkép nagy részletességgel ábrázolja - azaz, hogy azokat a kerteket, amelyek telekkönyvi jegyzékbe lettek véve. A gyepes nedves réteket és legelőket is rendre feltüntetik, ugyanígy a szőlővel megművelt hegyoldalt, melyet pincék tűzdelnek tele.

Kép forrása: Lucas Georgius Szicka - Der Festung Fileck (G I h 3868) térkép színes fénymásolata 1670.
@ Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Vízrajz

A vár védelmének fontos eleme volt a már a 13. századtól kezdve folyamatosan fejlesztett és karbantartott vízellátási rendszer, amely sziklába vágott vízelvezető csatornákból, ciszternákból és egy kútból állt. A városfalakon kívül egy halastavat láthatunk, amelyet több ábrázoláson is jelöltek. A patakok vizét duzzasztották és malomárkokba terelték. Jól látszik a térképen, hogy a városárok mely részében van víz, és hol volt száraz.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Savanyúkutak

Az 1670-es térképen két savanyú kút is ábrázolva lett, név szerint az új és a régi savanyúkút (németül Alter Saur Brunn és Neuer Saur Brunn), ezek közül a régi kutat a Le Dentu kép is ábrázolja, a várostól észak-keleti irányban, egy külön földút vezet oda. A savanyúvíz (erdélyi kifejezéssel borvíz, a helyi nyelvjárásban csevice) természeti forrásvíz, melynek vegyrészeinél, különösen szénsav tartalmánál fogva savanyú íze van. Gyógyhatását szívbetegségek, gyomor-, epe- és bélbántalmak ellen fejti ki.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Anno · 1670

Le Dentu

Az 1670-es térkép jelmagyarázata

A. A füleki vár       B. Fülek városa
C. Cipszerek (szepességi szászok) városrésze    D. Dorongút
E. Telekkönyvbe vett kertek
F. Telekkönyvbe nem vett kertek és háztartások
G. A malomárok       H. Vízkiegyenlítő
I. Egylapátos malom
H* Egy másik patak
K. Új savanyú kút       L. Régi savanyúkút
M. A Katolikusok és protestánsok temetője.
Erről a dombról lőtte Tiefenbach úr a várat.
N. Egy domb az evangélikus temető előtt
O. Német temető       P. Szőlők és pincék a hegyen
Q. Egy hegy keskeny gerinccel,       R. rajta régen egy
őrház állt.       S.T. Kőbánya és sziklák
VW.  Egy vonal Benna faluhoz, a V.-től idáig 1412 Klafter
(Bécsi öl, távolság mértékegység)
VX. Egy vonal Fülek Püspöki faluhoz, V.-től idáig 906
Klafter (1 Klafter=1.8965 m)
YZ. Egy vonal amely a fák mentén halad, Y.-tól
a fákig 1120 Klafter

Vöröskő hegy

Az 1670-es térkép jelmagyarázata szerint a hegy gerincének végében egykor őrtorony állt, ennek maradványát egy kör alakú folttal jelöli (R). Mellette a vörös színűre mázolt szikla (T) és a kőfejtő látszik (S), a hegyet nyilván a kőzet színe alapján nevezték el, amely felépíti. A köveket itt évszázadokon át fejthették építőanyag gyanánt, amely a lézerszkenneres, ún. LIDAR felvételen is nagyszerűen látszik.

Kép forrása: LIDAR felmérés - Geodetic and Cartographic Institute Bratislava (GKÚ), Chlumeckého 4, Bratislava

Dorongút

A térképen jól kivehető, illetve a jelmagyarázatban is feltüntették, hogy a szász külváros kapujától egy dorongút (D) vezet nyugati irányba. Ezek a farönkökből készült utak olyan helyekre készültek, amelyek időszakosan saras, mocsaras területté váltak. Így a nehéz szekerek nem ragadtak a sárba, és egy szilárd úton közelíthették meg a várost.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Halastó és díszkert

A füleki halastó nem csupán ezen a térképen, de szinte minden fennmaradt ábrázoláson feltűnik. Partján szabályosan rendezett díszkertet láthatunk egy szögletes medencével, melynek közepén egy ismeretlen objektum - talán szökőkút, vagy szigetecske látható. A kertek talán az oszmán korból maradtak meg, hiszen a törökökre jellemző volt az ilyenek létesítése, de erről nincsen adatunk.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.

Malom és felduzzasztott patak

A térkép egy egylapátos malmot is ábrázol, mely a patak malomárka mellé épült. Egy ponton láthatóan felduzzasztották a patak vizét, ez egyrészt a malom működtetése szempontjából is fontos lehetett, másrészt a védművek árkait így hirtelen meg lehetett tölteni vízzel, ha a helyzet úgy kívánta.

Kép forrása: Virtuális elméleti rekonstrukció - Pazirik Kft.
Alsó vár Alsó vár 2

A füleki vár kiépítése

Füleki vár egy 65 méter magas, északi oldalán meredek vulkáni kúpra épült a 13. század első felében. Három részre tagolható az erődítmény: alsó, középső és felső várra. Továbbá a váralja település is két fallal körülvett részt alkot.

Az alsó vár

Az alsóvár jelen ábrázoláson látható állapota a 17. században épült ki a síkság fölé emelkedő alacsony dombon. Mély árok és korszerű, új-olasz bástyák védelmezték. Ennek udvarán álltak a gazdasági épületek, raktárak és istállók. Az alsóvárból kőlépcsőkön át a falszorosba lehet jutni, amelynek bejáratát patkó alakú bástya védelmezte. Az alsóvár irányából egy másik, kisebb bástya is útját állta az ellenségnek. A falszoros a három szintes Perényi-kaputoronyba torkollik, amely egyébként a Bebek-féle bővítés idején készült, és csak később kapta ezt a nevet. Előtte farkasverem felvonóhíddal, melybe a felsőbb szinten létesített ciszternából vizet lehetett engedni, ezzel is akadályozva a támadókat.

Az 1430-as években épült Perényi-kaputornyon átvezető lépcsőkön a középsővár udvarára jutunk. Jobbkéz felé a felvonó házának romjai látszanak. Itt húzták fel csigák segítségével a sziklába vágott csúszdán a nehéz ládákat, hordókat.

◊Krónikák említik, hogy a füleki vár takarítását egy szerecsen rabszolga végezte, aki az összegyűjtött szemetet a középsővár keleti falában elhelyezett, vastáblával zárható nyíláson át ürítette ki.

Feltűnt neki, hogy az ablak alatt egy keskeny sziklapárkány húzódik, amely lehetővé teszi, hogy azon néhány ember megálljon, és az ablakon keresztül a várba behatoljon.

Felfedezését egy kiváltott török rabtársával megüzente Kara Hamza szécsényi bégnek is, aki 400 válogatott harcosával indult el a vár bevételére. Szeptember 4. éjjelén a szécsényi törökök csapata megmászta a füleki középsővár falát, ahol már várta őket a szerecsen rab. A nyíláson keresztül bejutva, megszállták a tornyokat és kinyitották a kaput.

Mivel Jánossy Pál várkapitány nem tartózkodott előző nap a várban, az őrség nagy része ittasan mulatott, majd mély álomba merülve aludt. A felriadt védők kétségbeesetten harcoltak, de a megjelenő Tojgun budai pasa túlerejű katonasága rövidesen elfoglalta a fontos hadászati jelentőségű füleki várat.◊

Török hódoltság ideje:

1554 - 1593

Középső vár Középső vár kiemelés Felső vár Felső vár kiemelés Kiemelt épületek Török kori épületek

A középső vár

A középső vár falában három boltozott kazamata létesült. Az udvar közepén mély ciszternát és a talajvíz szintjéig érő kutat véstek ki a sziklából, mellette látható az ivóvízre ügyelő őr figyelőhelye. Kissé arrébb a sziklába mélyített börtön kapott helyet. A DNy-i sarok fölé tornyosul a Bebek ágyútorony, melyet pelsőci Bebek Ferenc építtetett 1551-ben. A torony és a bástya között sajátos átmenetet képző négy szintes torony ma is áll. A toronytól északi irányban állt a várkápolna.

A felső vár

Innen sziklába vésett, meredek lépcsők vezetnek fel a legrégebbi részhez, a felső várhoz. A kaputornyon át jobbra kanyarodó lépcső a félkör alakú ágyúrondellához vezet. Mögötte palotaszárny állt, kazamatákkal. A kisméretű várudvaron 5 x 5 méteres gabonás verem felett az őrség számára gabonát őrlő szárazmalom állt. A nyugati részen állt a korai időkben emelt öregtorony.

Kiemelt épületek

A városban két templom állt a 17. század közepén, ezt a Le Dentu képeken jól láthatjuk. Egyikük a 16. században épült ferences kolostor és plébániatemplom, melyet már tárgyaltunk. Az épülettől északnyugatra található evangélikus templomot csak a Le Dentu képekről és egykori leírásokból ismerjük, ezek alapján favázas szerkezetű, észak-déli tájolású huszártornyos épület lehetett. A városban működő evangélikus gimnázium és egyéb kiemelt épületek a Le Dentu rajzon is felfedezhető emeletes házak lehettek. Ezeket szimbolikusan helyeztük el a városképben a rajzok alapján.

Török kori épületek

A városban a 17. század folyamán még fenn maradt néhán Oszmán-kori épület is, az egykori mecsetek és fürdők közül néhányat a rekonstrukcióban is elhelyeztünk, bár eredeti helyüket és formájukat nem ismerjük.

Ami maradt

A füleki vár Ferences kolostor Kerek bástya Koháry-kúria

A füleki vár

A vár déli oldala napjainkban

Az 1682-es rombolással végleg leáldozott Fülek várának fénykora, többé nem építették újjá falait. Petőfi Sándor neves költőnk keserűen jegyezte fel, mikor Füleken járt, hogy a hősök vérével átitatott kőfalakat a helyi lakosság lebontja, és építőanyagként elhordja. A várromot először az 1940-es években kutatták, majd az 1970-től kezdve azóta is fokozatosan restaurálják maradványait.

Katolikus templom és Ferences kolostor

A templom nyugati homlokzata

Az 1513-ban épült gótikus templom és kolostor elpusztult 1682-ben, de 1694-1727 között Koháry István országbíró támogatásával, barokk stílusban újraépítették eredeti alapfalait felhasználva. A homlokzatot 1725-1728-ban átalakították. Utoljára 2012-ben restaurálták az épületet.

A városfal kerek bástyája

A bástya nyugati oldala

A 17. század második felében a városfalak egy része kőfallá lett átépítve. A Le Dentu képen még nem látszik, de 1670-ben már megvolt ez a bástya, amely az utolsó még ma is álló maradványa az egykori városfalnak.

Koháry-kúria

A 16. században épült Báthory kúriát sajnálatos módon pont nem ábrázolták, de tudjuk, hogy a ma is álló Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain barokk stílusban.

Kép forrása: A füleki Koháry-kúria varázslatos újraszületése 3.rész
@szmcsmedia

 

Projekt ötlet
Pazirik Kft - RÓNOKI Zoltán, BALOGH András
Illusztrátor
EPERJESI Gábor
Tudományos szakértő
BUZÁS Gergely
Tervezőgrafikus
KÖVES Rebeka
Szinopszis, forgatókönyv
BALOGH András
Angol fordítás
TORMA Szilvia
Szövegkönyv
SZAKONYI Balázs, VARGA Szabolcs
Szoftverfejlesztő
RÓNOKI Zoltán
3d modellező
MENYHÁRT Gábor, MIHÁLYI Zsolt, SZABÓ Bence, SZAKONYI Balázs
Fotók
GÁL Tamás, KATONA Bálint
3d textúrázás
MIHÁLYI Zsolt, SZAKONYI Balázs
Légifotó
GÁL Tamás, KATONA Bálint
Tájrekonstrukció
MIHÁLYI Zsolt
3d kamera
KATONA Bálint, MIHÁLYI Zsolt
Történeti táj, térinformatikus
SANDÓ Norbert
Gazdasági vezető
TÓTH Zsuzsanna

A történelmi rekonstrukció Mihályi Zsolt korábbi elméleti rekonstrukciós modelljére épül.

Pazirik Kft.

2023